|
A KUNSZENTMÁRTONI CSILLAGÁSZATI, KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDŐ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Egyesület neve : Kunszentmártoni Csillagászati, Környezet- és Természetvédő Egyesület Az Egyesület nevének rövidítése: Kunszentmártoni CSillagászati Egyesület Székhelye : 5440. Kunszentmárton, Jászapáti út 37. Közhasznúsági foka : Közhasznú Működése kiterjed az ország egész területére. Kiadásait tagdíjakból, természetes- és jogi személyek adományaiból, valamint pályázatok útján fedezi. 2. Az Egyesület célja: Szellemi műhely létrehozása, amely lehetővé teszi a korszerű és legszélesebb értelemben vett világűrkutatás és ehhez tartozó természet- és környezetvédelem kérdéseinek kutatását, bemutatását, oktatását és tárgyalását. E cél érdekében felvállalja e kérdéskört tárgyaló és bemutató előadások, képzések és továbbképzések, vitafórumok, táborok és konferenciák szervezését, támogatását, valamint kutató, megfigyelő munkájának közzétételét szakmai fórumokon. E célokat közhasznú tevékenységként, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül közhasznú egyesület formájában végzi.
EGYESÜLETI TAGSÁG, PÁRTOLÓ TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE 3. Az Egyesület tagja vagy pártoló tagja minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. 4. Az egyesületi tagság, vagy pártoló tagság megszűnik a tag, vagy pártoló tag halálával, kilépésével vagy kizárással. 5. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével. 6. A közgyűlés szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, vagy pártoló tagját aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 7. Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható. A pártoló tagok nem választók és nem választhatók az Egyesületben, szavazati joggal nem rendelkeznek. 8. Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá mind a tag, mind a pártoló tag köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
AZ EGYESÜLET SZERVEI: KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK 9. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés minimálisan a tagok fele + 1 fő jelenléte esetében határozatképes. A közgyűlést az Elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább hat nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja. A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) nyílt szavazással választja meg. Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők megválasztása, az alapszabály módosítása, és az Egyesület feloszlásának kimondása , továbbá a számviteli törvény szerinti az évi költségvetés elfogadása, az évi beszámoló elfogadása és az évi közhasznúsági jelentés elfogadása (ideértve az adózott eredmény felhasználására és felosztására vonatkozó döntést) az 1997. évi CLVI. törvény 19. § alapján. Az alapszabály módosításához és az Egyesület feloszlásának kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges. Az évi költségvetés, az évi beszámoló és az évi közhasznúsági jelentés elfogadása egyszerű szótöbbséggel történik. (A jelenlévő tagok 50 %+1fő igen szavazatával.) Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, a közgyűlést 30 napon belül újra össze kell hívni, azzal a tájékoztatással, hogy megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontokkal a megjelentek számától függetlenül határozatképes . A meghozott határozatók pedig a meg nem jelent tagokra nézve is kötelező érvényű. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
AZ ELNÖKSÉG 10. A közgyűlés 5 főből álló elnökséget választ. Az Elnökség tagjai között van az ugyancsak közgyűlés által megválasztott elnök, elnökhelyettes és titkár. A közgyűlés mind az elnökség tagjait, mind a tisztségviselőket (képviselőket) öt évre választja. Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörében. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznú társasággal kapcsolatos döntések) és illető jogok vállalásáról - beszámolási kötelezettség és a Felügyelő Bizottság tájékoztatása mellett - dönteni. Az elnökség készíti el az évi költségvetést, az évi beszámolót és az évi közhasznúsági jelentést és nyújtja be elfogadásra azt a közgyűlésnek. Az Elnökség minimum három tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest - de évente legalább négyszer - tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a ülés napja között legalább három nap időköznek kell lennie. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az Elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Az Elnök köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is). Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell. 11. Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag. A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is). Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított hat napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni, valamint az interneten az egyesület http://kcse.hu honlapján közzétenni. 12. Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli. 13. Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 14. Az alapszabály úgy rendelkezik, hogy az egyesületnél háromtagú Felügyelő Bizottság működik. Az első Felügyelő Bizottság megbízatása öt évre szól. A felügyelő bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen: • Összehívja az Egyesület legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit. • Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. • Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére. • Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. • Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket. • Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól. • Megvizsgálhatja ill. betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba. A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Ha a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - nem hívták össze közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a felügyelő bizottság is jogosult. Haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg. A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.
A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 15. A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest) választ. A felügyelő bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja. A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá. Tanácskozási joggal részt vesznek a legfőbb szervek ülésein. Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet. Ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 16. Az Egyesület alapításakor a vezető tisztségviselőket és a felügyelő bizottság tagjait, az alapítók az alapszabályban jelölik ki. Ezt követően az Egyesület vezető tisztségviselőit, felügyelő bizottságának tagjait az Egyesület legfőbb szerve választja meg. Az Egyesület közgyűlésén nem lehet meghatalmazott a felügyelő bizottság tagja. A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás: a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, d) lemondással, e) elhalálozással. A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. A vezető tisztségviselő jogviszonyára - ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el - a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) megfelelően irányadóak.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK 17. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki: a) az Egyesület vagy legfőbb szervének elnöke vagy elnökségi tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ugyanannál a szervezetnél a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE 18. Az Egyesület képviseletére az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jogosult. Az Egyesület képviselője önállóan, az Egyesület nevében jognyilatkozatot tehet, kötelezettséget vállalhat. A számla felett rendelkezési joggal a számlavezető pénzintézetnél bejelentett módon, együttesen két fő: az elnök-elnökhelyettes, vagy elnök-titkár, vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes-titkár rendelkeznek.
KÖZHASZNÚSÁGI NYILATKOZATOK 19. Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi (1997. évi CLVI. törvény 26. § c) szerint): - (1.) tudományos tevékenység, kutatás, (TEÁOR szerint: 73.20 Humán kutatás, fejlesztés) - (2.) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, (TEÁOR szerint: 80.42 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás) - (3.) környezetvédelem, (TEÁOR szerint: 91.33 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység) 20. Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból. Az Egyesület céljának biztosítása érdekében együttműködési szerződést köthet a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel, önkormányzatokkal, felügyeleti szervekkel. Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai - az Egyesület székhelyén - bárki részére rendelkezésre állnak. 21. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. 22. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható. 23. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 24. Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja. Az egyesület működésével és szolgáltatás módjával kapcsolatban tájékozódni személyesen minden kedden délután 17 órától az egyesület székhelyén, az interneten a http://kcse.hu Egyesületi honlapról van lehetőség. Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, személyesen minden kedden délután 17 órától az egyesület székhelyén (Abból saját költségére másolatot készíthet.), az interneten a http://kcse.hu Egyesületi honlapon van lehetőség. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 25. Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való személyes betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni. Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti időben illetve minden kedden délután 17 órától az egyesület székhelyén biztosítani , illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az egyesület közhasznú működésével kapcsolatos iratokat az egyesület elnöke köteles az interneten az egyesület http://kcse.hu honlapján is közzétenni. Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
VEGYES RENDELKEZÉSEK 26. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. 27. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülésekről szóló 1989. évi II. tv. és a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabály rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.
Kelt, Kunszentmárton, 2006. év április 01. napján. |